Katalán népszavazás - Kiábrándultság és a demokráciát ért hatalmas pusztítás

Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó hétfőn, értékelve az előző napi katalán függetlenségi népszavazást, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott.

A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.
    
"Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben" - fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint "nehezen kitörölhető" nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli - a világot bejáró - jelenetek.
    
Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. "Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak" - írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.
    
A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.
    
Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani.
    
Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, "ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével".
    
A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy "passzivitását és hozzá nem értését". A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját. Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen "jövőprojektje", demokráciában és békés együttélésben.

    
Az El País "különösen súlyosnak" tartja a katalán rendőrség magatartását, amely ha a számára kiadott parancs szerint előzetesen megakadályozza a szavazóhelyiségek kinyitását, és összegyűjti a szavazóurnákat, akkor ezt nem a spanyol hatóságoknak kellett volna elvégezniük, és "el lehetett volna kerülni számos sajnálatos jelenetet, ami körbejárta világot".
    
Az újság megjegyzi emellett, hogy ezzel nem akarja felmenteni a többi biztonsági erőt a történtek miatt.
    
Az ABC című konzervatív napilap véleménycikkében hangsúlyozta: a képek durvasága nem homályosíthatja el a valóságot: nem volt Katalóniában semmi "ahhoz méltó", amit referendumnak neveznek, mert illegális volt.
    
A lap szerint az események azt mutatták, hogy nem is népszavazást akartak tartani, hanem a katalán utcák elfoglalását kiprovokálni a katalán rendőrök "cinkosságával", konfrontációt keresni az állammal és széttörni Katalóniát.
    
Mint a lap írta, a spanyol hatóságok fellépése szükséges volt a törvényes rend helyreállítása, az alkotmány elsőbbsége, és a bírói intézkedések teljesítése érdekében, mindemellett az eljárásukat is arányosnak véli.
    
Az ABC bírálta a katalán rendőrséget, amiért nem volt hajlandó lezárni a szavazóhelyiségeket, és a történtek miatti egyedüli politikai és törvényi felelősnek a katalán nacionalista vezetőket tartja.